Cullen's Anatomy XXX. Fejezet

Sziasztok!

Kicsit késtem a fejezettel, mivel nem tartózkodtam gépközelben, és emiatt rövidebbre is sikeredett ez a rész, hogy minél hamarabb feltehessem. Remélem, nem haragszotok emiatt, és örömmel olvassátok majd ezt a rövidecske részt. 

Puszi! Carly

[május 15.]

(Esme szemszöge)

-Akkor álljunk is neki – mosolygott ránk Addison, miután Carlisle és én is helyet foglaltunk a vizsgálószoba egy-egy székén.-A terhesgondozás során néhány kédrést kell feltennem az elmúlt időszakra vonatkozóan, illetve ti is kérdezhettek bármit, amire csak kíváncsiak vagytok a terhességgel kapcsolatban -magyarázta el ennek a következő hónapokban ismétlődő foglalkozásnak a lényegét, amire mindketten bólintottunk egyet. -Emellett szolgálhatok egészségügyi és étkezési tanácsokkal is, bár nem hinném, hogy két orvos esetében bármi szükség lenne erre, nem igaz?-nevetett fel ránk pillantva, amire mi sem bírtuk megállni, hogy el ne mosolyodjunk.

-De…-bólintottam ismét.- De azért szívesen meghallgatnám azt is-tettem hozzá bizonytalankodva, mivel egyáltalán nem éreztem biztosnak, hogy mindent megfelelően csinálok.-Jó lenne tudni, mert…a lehető legjobbat akarom adni a kisbabánknak-pillantottam Carlisle-ra, majd vissza Addisonra.

-Ahogy csak szeretnéd-válaszolta készségesen.-Nekem a kismama kérése mindig a legelső-mosolyodott el ismét, majd nekiállt, hogy az kötelezően feltevendő kérdések sorát nekem is feltegye.-Először is szükségem lenne az elmúlt két hét étkezési szokásaisból néhány dologra-emelte ránk szemeit komolyabban. -Itt arra gondolok, hogy mennyi fehér húst fogyasztottál, mennyi halat, és mennyi gyümölcsöt vagy zöldséget. Erre azért van szükség, hogy megállapíthassam, megfelelő-e a folsav, a jód, a fehérje illetve a vitamin beviteled a baba fejlődése szempontjából.

-A két hét alatt hatszor ettem halat, azaz heti három alkalommal-adtam választ egyik kédrésére.-Természetesen gondosan átsütöttem minden egyes fogást, és ez nem csak a halra vonatkozik, hanem a fehér húsra is, amit az elmúlt fél hónapban szintén heti három alkalommal fogyasztottam felváltva a hallal.

-Remek-jegyezte fel Addison az általam mondottakat.-Úgy vélem, a fehérje és folsavbeviteled megfelelő, amit nem sok kismamának mondhattam eddig-mosolyogta, mire Carlisle büszkén megsimította a vállamat.-Most térjünk át a vitaminfogyasztásra.

-Zöldséget és gyümölcsöt minden nap fogyasztok valamilyen formában-folytattam.-Mindig kiáztatom, mielőtt felhasználom, nehogy valamilyen káros vegyszer jusson a szervezetembe, és ezzel károsítsam a pici egészségét-válaszoltam, miközben az ujjaimat idegesen tördelni kezdtem. Aggódtam amiatt, hogy mindent helyesen csinálok-e.

-Ez egy okos módszer-jegyzett le ismét néhány dolgot Addison, majd ismét ránk pillantott.-Mi a helyzet a folyadékbevitellel?

-Napi három liter folyadék a minimum-válaszoltam.-Legtöbbször vizet, de reggelente tejet vagy friss gyümölcsleveket is iszom, valamint néha egy-egy bögre teát, de szigorúan koffein mentest kevés cukorral, mint a hársfa-vagy csipkebogyótea.

-Mindkettő remek választás-állapította meg.-Emellett pedig tudom még ajánlani a gyömbérteát, ami a terhesség elején jelentkező rosszulléteket enyhíti, valamint a levendulateát, ami a stressz leküzdésében segít, amit a te esetedben nem is ártana-pillantott még mindig egymást tördelő kezeimre, amitől azonnal zavarba jöttem. Tényleg nem lenne szabad ennyit idegeskednem.-Próbáld meg irányítani, mert se neked, se a picinek nem tesz jót, ha zaklatott vagy.

-Rendben-vettem mély lélegzetet, hogy kissé lelassítsam heves szívverésemet.-Megpróbálom…

-Majd én mindenben segítelek-simogatta meg a vállamat Carlisle, amitől azonnal elmosolyodtam.-Bármit átvállalok, amivel megkönnyíthetem számodra ezt az időszakot.

-Köszönöm!-pillantottam rá hálásan, miközben lágyan a vállára hajtottam kissé gondterhelt arcomat. A támogatása minden másnál többet jelentett nekem.

-Ha már itt tartunk-vette vissza a szót Addison-, ugyebár van egy cicátok, Doki.-váltott ismét komoly hangnemre.- Így mindenképp szót kell ejtenünk a toxaplasmosisról, amit a toxoplasma nevű kórokozó okoz. Ez legtöbbször a macskaürülékben található meg, így semmi esetre sem javaslom, hogy Esme a macskaalom közelébe kerüljön-nézett rajunk végig komolyan.-Carlisle, ugye számíthatok rád ebben az ügyben?

-Természetesen-bólintott rá azonnal.-Már gondoltunk erre, ezért Doki almát a hátsó verandára költöztettük, így pedig nem érintkezik sem Esme-vel sem pedig a babával-mondta nyugtatóan, mire Addison is kissé megkönnyebbült.

-Mondtam, nekem már nincs is itt semmi dolgom-nevetett fel mosolyogva, amire mi is alig hallhatóan felnevettünk. -Mindössze annyit mondanék még, mielőtt az ultrahangvizsgálatra kerülne a sor, hogy a szabályszerű étrended mellet, nyugodtan megengedhetsz magadnak néha egy kis kényeztetést is-pillantott rám egy lágy mosollyal az arcán.-Semmi baj nincs azzal, ha néha egy kis csokoládét csempészel az étkezések közé, hiszen ezzel a vércukorszintedet is könnyebben fenntartod, és könnyebben átvészeled a munkaidőt is. 

-Igaz, ami igaz-simítottam ujjaimmal a hajamba- az elmúlt két hétben kissé nehezen bírtam a megterhelést. Elég hamar kimerültem.

-Bármit is csinálnál, előtte mindig egyél valami apróságot, hogy ne legyen üres a gyomrod-tanácsolta.-Majd látod, mennyivel könnyebb lesz minden mindössze néhány falattól.-mosolyogta, amint újabb dolgokat jegyzett fel. - Nos…úgy látom, itt mindennel végeztünk-állapította meg.-Jöhetnek a vizsgálatok…

(Carlisle szemszöge)

-Rendben, akkor az ulrahangos vizsgálattal kezdünk-pillantott ránk Addison, amint a kezébe vette az előbb említett készüléket.-Ennek során megnézem a baba fejlettségét, valamint a Doopler készülékkel már jól kimutatható lesz a szívhang, amit örömmel meg is mutatok-mosolyogta, amin én és Esme is azonnal elmosolyodtunk. Alig vártam, hogy láthassam Őt.-A Doopler színes, így amellett, hogy halljuk, látjuk is majd a vér áramlását a kis szívében, ami így segít kimutatni, ha valami nincs rendben a keringésével-folytatta komolyabban, mire éreztem, amint Esme ujjaim közt pihenő keze gyengén megremeg Addison szavai hallatán. -De, mégha valami baj is van, az egyáltalán nem biztos, hogy nem korrigálódik a fejlődése során, mint ahogy az sem, hogy születése után az esetleges probléma nem kezelhető-emelte ránk szemeit biztatóan. - Emellett arra sem utal semmi, hogy bármi örökletes rendellenesség szóba jöhet ebből a szempontból, mivel egyikőtök családjában sem volt örökletes szívbetegség. Úgyhogy…nincs miért aggódnotok-mosolyodott el ismét, mire én és Esme is kissé megkönnyebbültünk.-Ezután sort kell kerítenünk egy újabb vérvételre- folytatta mondandóját. -Ellenőrizzük az eritrocitaszámod, hogy nem vagy-e vérszegény, valamint a granulociták és limfociták mennyiségét is megnézzük, nem indult-e meg valamiféle védekezés a magzattal szemben, illetve, hogy nem áll-e fent valamilyen fertőzés - pillantott ránk ismét komolyan. -Ezen kívül meg kell említenem egy vizsgálatot, amit nem kötelességem elvégezni, de mindig felajánlom a kismamának ezt a lehetőséget-vázolta.-Ez nem más, mint a Chorionboholy mintavétel, amely során mintát veszünk a méhfalhoz tapadó méhlepényből.-állt neki újból.-Mivel a bolyhok is a megtermékenyített petesejtből alakulnak ki, így genetikailag azonosak a magzat genetikai állományával. Ez lehetővé teszi számos teszt elvégzését, mint például a kromoszómaösszetétel meghatározását, egyes enzimek kimutatását és vizsgálatát, valamint  a DNS szintű magzati diganosztikát is.

-Szeretnénk, ha megcsinálnád-válaszolta Esme némi gondolkodás után, amire én is bólintottam egyet.-Tudom, hogy nem veszélytelen, de…ha valami baj van, arról mindenképp tudnunk kell.

-Természetesen, amit csak kérsz -simította meg a vállát biztatóan Addison, amitől az én arcomra halovány mosoly húzódott-Nos? Készen állsz?

-Álljunk neki!-mosolyogta szerelmem is, mire Addison hozzá is látott az előttünk álló megannyi feladathoz.

Az ultrahangon láttam, amint a sötét színű háttér zavarosan örvénylik a mozgatás hatására, mint valami viharos felhő, ám néhány pillanat múlva a hullámzó sötétségből, mint fénylő csillag tűnt elő egy diónyi kis fehér folt…

-Íme -pillantott ránk, amint még jobban irányunkba fordította a monitor kijelzőjét.-Ő lenne az-mutatott rá, amitől ismét elámultam. Amint néztem…mintha minden más megszűnt volna. Semmi más nem számított, mint ez a pici élet. Semmi más, mint Ő. –Gyönyörűen fejlődik, olyan 28-30 milliméter lehet-állapította meg.-18 az ülőmagassága.

-Ez jó-mosolyogtam örömmel. A 18-as CRL remek.

-Semmi kétség-vette elő Addison a nem messze lévő Dooplert, amivel neki is állt, hogy jobban megvizsgálhassa Őt…az én mindössze 3 cm-es kis álmom.